4.Fejezet

                                           *Ellie szemszöge*

Reggel egész jó hangulatban ébredtem fel. A lábam már nem fájt annyira mint előző nap és a napos időnek hála a kedvem is jó volt. Ja és még valami az éjjel Harry-ről álmodtam. Már nem is emlékszem a lényegére de újfent megmentette az életemet.Dudolászva eligazítottam az ágyam és össze rendeztem magam. Majd ki mentem az étkezőbe. Derek már a konyhában volt.
-Jó reggelt!.-köszöntem vidáman.
-Jó reggelt mitől van ilyen jó kedved ?-kérdezte egyik szemöldökét felhúzva a vidámságom láttán.
-Csak várom az esti találkozót a..-itt félbeszakított.-Milyen találkozót?? Ha ma estéről van szó nem mehetsz sehova.-mondta szigorúan.
-Mi? Miért?-kérdeztem hebegve-habogva. Egyből elszállt a jó kedvem.
-Azért mert azt mondtam hogy nem és nem nyitok vitát.-mondta
Én csak morogtam egyet fogtam egy tányért rá pakoltam a pirítós,egy pohár narancs levet és elindultam a szobámba és bevágtam magam után az ajtót.

                                          *Derek szemszöge*

Őszinténszólva meglepett Ellie reakciója. De a kamaszok már csak ilyenek. Nem engedhettem el ma este mert túl veszélyes lenne a számára. Különben is este nekem is dolgom van. De hogy érezze nem hagyom el úgy döntöttem beszélek vele.
*Kop-kop*
-Ellie?-kérdeztem .
-Hagyj békén.mondta dühös hangon.
-Csak arra gondoltam ha szeretnéd áthívhatod a barátnőidet hogy itt aludjanak.-mondtam egyhangúan.-Nem leszek itthon és gondolom te sem akarsz egyedül lenni.
-Hát most már hogy így tönkre tetted az esti programomat..-szól ki Ellie bosszúsan .
-Oké.Most viszont van még egy pár elintézni valóm.Majd jövök. Szia
-Helló.

                                          *Ellie szemszöge*

Iszonyatosan dühös vagyok Derekre mi az hogy nem enged el??? Nem vagyok már kisbaba hogy itt eljátsza a védelmező bátyuska szerepét. És most hogy fogom ezt az egészet tudatni Harry-vel??
Az lesz a legjobb ha elmegyünk fagyizni egyet  a csajokkal. Felhívom Jane-t.
-Haló.
-Szia Jane
-Várj itt van Any is
-Oké csak azt akartam kérdezni tőletek hogy nincs kedvetek eljönni egyet fagyizni?
-De ez tök jó ötlet.-mondta lelkendezve Any.
-Oké akkor délben a parkban?
-Oké.-mondták kórusban.
-Jó sziasztok
-Sziasztok.

*Délben*

Ott voltam a parkban. Szokás szerint én voltam ott először. De nem sokára ott voltak a lányok is.
-Sziasztok.-köszöntem mosolyogva.
-Szia Ellie.
-Mi a baj a telefonba elég zaklatottnak tűnt a hangod.-mondta Jane.
-Hát történt egy pár dolog azóta hogy nem beszéltünk....-elmeséltem nekik mindent töviről hegyire azt hogy hogyan mentett meg az autó elől és hogy elhívott valahova és hogy ezt a bátyám tönkre tette a hülyeségével.
-Ó kár érte.És biztos nincs meg a száma?-kérdezte Any.
-Nem sajnos nincs. De ez most mind nem lenne ha a bátyám nem most akarna családosat játszani.-mondtam sértődött hangon.
-Mond Ellie te arra még nem gondoltál hogy esetleg,véletlenül oka van rá  hmm..???-kérdezte emelt hangon Jane.
Annyira meglepődtem a felszólalásán hogy csak meretten néztem rá.
-Mármint gondolom biztos oka van vagy mit tudom én.-mondta
-Na mind egy azt szeretném kérdezni hogy nincs kedvetek nálam aludni ma este?-kérdeztem
-Nekem jó.-mondta Any.
-Jane?
-Én ma nem érek rá családi okok miatt.-mondta kissé furán Jane.
-Kár
Ezután megettük a fagyikat és elindultunk Any-hez hogy össze szedje a cuccait. Majd hozzánk indultunk . Beléptünk a lakásba.   Derek épp menni készült.
-Én most megyek Ellie.-mondta Derek.
-Igen nekem is mennem kell.-kontrázott rá Jane.
-Jó akkor elviszlek haza.-mondta Derek
-Jó köszönöm.
Any és én csak bambán néztünk egymásra .
-Oké akkor majd találkozunk Jane. Szia.-mondtam.
-Sziasztok.
És ki mentek. Nagyon gyanúsan viselkedett egésznap Jane és Derek is most meg pont együtt léptek le.
-Ez elég fura volt nem Ellie?-kérdezte Any.
-Szerintem is ...-Azzal oda álltunk az ablak elé és néztük őket. Mégcsak nem is kocsival mentek hanem gyalog és Jane folyton hátrafele nézett. Hátra néztem az órára nyolc óra volt.
-Jane valamit titkol előlünk.-mondtam kissé bosszúsan.-Arra gondolsz amire én Any?-kérdeztem pimasz mosollyal az arcomon.
-Szerintem igen.-mondta vigyorogva.
És már vettük is a puloverünket és elindultunk Jane és Derek után....