5.Fejezet

  Nem volt kint hideg de azért a pulcsit elviseltük magunkon. Bezártam az ajtót és Any után indultam 
  -Látod őket ?-kérdeztem kíváncsian.  
     -Igen most fordultak le jobbra szerintem a park felé tartanak.-mondta Any.
-Akkor utánuk.-mondtam lelkesen.
Elindultunk végig az utcán.Mivel a park felé indultak egyértelmű lett számunkra hogy nem Jane háza az uticél.
Elérkeztünk a parkhoz. A bejáratnál álltak így Any-vel elbújtunk egy autó mögött. Beszédet hallottunk így óvatosan kinéztem az autó mögül.Ekkor láttam hogy egy csomó srác állt ott Dereknél és Jane-nél mind idősebbek voltak. 3 éve lakom a bátyámmal Jane-el meg ezer éve ismerjük egymást és nekem sosem mutatta be a barátait.
-Na mit látsz?-kérdezte kíváncsian Any.
-Hát ott állnak a park bejáratánál és ott van velük egy csomó ismeretlen.-mondtam-Most indultak el. Bemennek a parkba.-mondtam.
-De hát így hogy kövessük őket?-kérdezte Any.
-Hát most nem maradunk le.

Ki jöttünk a kocsi mögül még éppen láttam Dereket. Egyre beljebb mentek a parkban arra a részre ahol már erdő volt.

Any-vel szorosan egymás mellett mentünk. Egyre sötétebb volt már alig láttuk őket.Mikor véletlenül ráléptem egy faágra.Derek egyből megfordult.Én gyorsan beugrottam egy nagy fa mögé Any pedig egy nem messze lévő fa mögé bújt el. Derek elindult a hang irányába.Meglepődtem milyen jól tájékozódott annak ellenére hogy elég sötét volt. Elindult afelé a fa felé ami mögött Any volt de ekkor Valaki szólt neki.
-Gyere már Derek.Biztos csak egy mókus volt.-mondta valami ismeretlen.
Szerencsére Derek elindult vissza felé és lassan hallottuk hogy távolodnak.
-Any??-kérdeztem
-Itt vagyok. Hát ez nem sokon múlt.-mondta zihálva Any.
-Hát nem. De muszáj követni őket.-mondtam
Így elindultunk tovább. De ezúttal nagyon figyeltünk nehogy zajt csapjunk.
Megálltak egy erdei faház szerű építménynél. Derek mondott valami értelmetlen szavakat és bementek..
Lassan közelebb lopóztunk a ház ablakához láttuk hogy benn ültek és Derek szónoklatot tartott.
-A vámpírok kezdenek elszemtelenedni.Túl sokat akarnak.Én a részemről nem akarok akkora vérengzést mint ami 18 éve volt.-mondta Derek.
Én ledöbbentem és ahogy láttam Any is. A vámpír szó egy kicsit lefagyasztott.
-Csak az a baj-folytatta Derek-hogy már túl jól elvegyülnek az emberek között.
Ekkor a tekintetem Jane-ével találkozott.Észre vett. De nem szólt semmit Dereknek.De ő sajnos észre vette hogy Jane csak kifelé bámul.
-Ki van ott?-kérdezte emelt hangon Derek.
-Senki csak el bambultam.-mondta Jane.
-Na persze maradjatok ki megyek körül nézni.
De ekkor mi már futottunk.
-Ellie te értettél ebből valamit?? És most mi van a bátyád minket üldöz vagy mi ?- kérdezte Any.
-Nem tudom én egyszerűen semmit sem értek te látod?-kérdeztem
-Igen ott valaki jön.-mondta Any ijedt hangon.
Még gyorsabban kezdtünk futni.
-Szerintem eltévedtünk Any.-mondtam idegesen és zihálva.
-És most merre??-kérdezte nem tudom.
Ekkor észre vettünk egy vastag törzsű fát és oda rohantunk hogy bebújjunk mögé. Folyton hátrafele néztem de ahogy Derek kiabálását halottam másik irányba indult. Kijöttünk a fa mögül és lassan elindultunk lefele a dombos gyökeres talajon. Ám ekkor észre vettem hogy Derek nincs is tőlünk annyira messze így újra gyorsabban kezdtünk menni  de ekkor Any megbotlott egy gyökérben és legurult a domb másik oldalára  egy szinttel lejebb. Én elindultam a másik oldalra hogy megnézzem mi történt vele de valaki megfogta a karom,magához rántott és befogta a számat...